Hétvégén tartják a brazíliai választások második fordulóját. A magyar médiában persze ennek nyoma sincs. Mint hogyha nem is egy feltörekvő nagyhatalomról, a világ kilencedik legnagyobb gazdasági hatalmáról beszélnénk.
A The Economist persze címlapon hozza le a brazíliai választásokat. Mert ugye az angolokat ez érdekli, ugyanúgy mint bármelyik élelmesebb európai országot, amelyik tisztában van azzal, hogy Brazília igenis nagyhatalom lett.
A verseny az ország elnökségééert kétszereplős: egyik oldalon Dilma Roussef, a baloldali Munkáspárt jelöltje, Lula, a nyolc éve kormányzó elnök kiválasztottja áll, míg a másik oldalon José Serra, a (neve ellenére) konzervatív Szociáldemokrata Párt jelöltje. Dilmának (mert Brazíliában mindenkit csak a keresztnevén, vagy becenevén szólítanak) jó esélyei vannak arra, hogy az ország első női elnöke legyen, mert Lula, a nyolc év után leköszönő jelenlegi elnök, akinek még ma is nyolcvan százalék fölött van a népszerűsége, mindent megtesz azért, hogy jelöltje, volt kabinetfőnöke kerüljön hatalomra.
Már az is a brazil demokrácia nagy vívmánya, hogy Dilmának - 56%-os fölénnyel az első fordulóban - nem sikerült győznie. A brazil társadalom érettebb annál, minthogy a leköszönő elnök saját jelöltjét ellenvetés nélkül megválassza. Ebben különbözik például Oroszországtól. A brazíliai választásokat két nagyon előremutató tényező befolyásolja, befolyásolta: az egyik a Zöld Párt (Partido Verde) hihetetlen előretörése, akinek jelöltje, Marina Silva az első forulóban húsz százalékot kapott, ezzel hozzájárulva, hogy Dilma nem került az első fordulóban hatalomra, a másik az internet szerepe a választásokban. A szociális website-okon, a Facebookon és a Brazíliában nagyon elterjedt Orkut-on olyan jelentős Dilma-ellenes és Serra-párti propaganda folyt, ami érdemben befolyásolta a választások kimenetelét, legalábbis az első fordulóban.
Lula pártja, a PT (Munkáspárt) amikor hatalomra került a semmiből nyolc éve, a szegény rétegek megsegítését és a korrupció megfékezését tűzte zászlajára. Az első célnak úgy ahogy meg is felelt, viszont a korrupciót nemhogy nem fékezte meg, hanem az soha nem látott méreteket ölt a mai napig az országban. Lula teljes kormánya belebukott a különböző korrupciós botrányokba, csak ő - egyedülálló politikai adottságainak köszönhetően - került ki ebből sértetlenül. Az országnak nagyon jót tenne a kormányváltás, amire most, a választások második fordulója előtt van némi esély. Brazíliában a választás kötelező minden állampolgárnak. Az aki nem megy el választani, nem kaphat útlevelet, és egyéb büntetésekben részesülhet. Ez persze Dilmának kedvez, aki, Lula jelöltjeként a szegényebb rétegeket támogatja.
A brazil gazdaságot nehéz megállítani, bármi legyen is a választások eredménye. De Serra, aki már volt miniszter és évekig Sao Paulo Állam kormányzója, kétségtelenül jobb elnök lenne, mint Dilma, aki a hetvenes években terrorista volt, soha nem volt megválasztott tisztviselő és még fiatalkorában egy "Minden száz forint"-os boltot is sikerült csődbe vinnie.
